Szlovénia délkeleti végében, a horvát határ közelében található Rogaska Slatina, egykor használatos nevén Rohics, amelynek gyógyforrásait a hagyomány szerint 1640 körül a költő Zrínyi Miklós fedezte fel és kúrálta is magát a „savanyú vízzel”.

A 19. század végétől vált a magyarok kedvenc osztrák fürdőjévé, az írók közül többször megfordult erre Vajda János és Gárdonyi Géza is.

A „nagy palóc”, Mikszáth Kálmán (1847-1910) a 20. század első évtizedében ugyancsak rendszeres vendége volt a fürdőhelynek.

A közelmúltban a Mikszáth Kálmán Emlékbizottság és a muravidéki magyar közösség közreműködésével Rogaska Slatinán, a Pegazus téren emléktáblát avattak a tiszteletére.

Mint Praznovszky Mihály Mikszáth-kutató ünnepi beszédében kiemelte, az író „lehet, hogy csak kerülni akarta a nagy századfordulós európai nyüzsgést… Akkori fürdőorvosa, Gámán Béla feljegyezte, hogy nem volt jó beteg. Nem sétált, nem ivott gyógyvizet, csak ült egy nagy tölgyfa mellett, nagyokat szivarozott és hallgatott. (Ezt a tölgyfát akkori hívei Mikszáth-tölgyfa feliratú táblával látták el. Vajon hol lehetett?) Hallgatta az üdülőtársak meséit, néha egy-egy vidám anekdotát mondott el, s közben építette magában új műveit.

Éppen itt, Rohicson fogalmazta meg az akkoriban elhunyt pályatársáról, Jókairól szóló nagy irodalmi életrajzát.

Ez érdekelte, erről beszélgetett író, újságíró, politikus barátaival.

Sőt, egyszer még sétálni is hajlandó volt, csak hogy újabb adatokhoz jusson.”

Az emléktáblát Gerics Ferenc szobrászművész készítette, felállításának költségeihez a ljubljanai magyar nagykövetség is hozzájárult.

____________________________________________________________

„Magyar emlékek a világban” címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.