Magyar emlékek a világban
...elődeink nyomában

Nolblog Saját blogom Segítség

Feltöltök

blogolok videót képet hangot

Történelembarátok számára is kevésbé ismert, hogy a Holokauszt több tízezer túlélőjét - akik a háború után Palesztinába akartak jutni - a brit hatóságok elfogták és évekig ciprusi internálótáborokban tartották fogva. A történet jól végződött: Izrael állam megalakulása után az internáltak – köztük számos magyar zsidó - célba értek.

Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke 2014 szeptemberében a ciprusi Larnakában emléktáblát adott át Sneor Levitinnek, a helyi zsidó hitközség rabbijának. A tábla azokra emlékeztet, akik a második világháború után Palesztinába akartak eljutni, ám akiket (mintegy ötvenezer embert) az akkori mandátumterület brit urai ciprusi internálótáborokba zártak.

A britek már egy 1939-ben kiadott Fehér Könyvben korlátozták Palesztinába történő bejutásukat. Ez a háború végeztével sem sokat változott. 1945 után havi 1500 főt engedtek Palesztinába, holott százezernyi túlélő tengődött hontalan menekültként szerte Európában. London azért korlátozta a bevándorlást, mert nem akarta végleg magára haragítani gyarmatainak, köztük palesztin mandátumterületének arab lakosait, akik persze hevesen ellenezték a külföldiek letelepülését.

Miután Hanti Vilmos – aki az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének (FIR) elnöke is - átadta az emléktáblát, a MEASZ és a larnakai zsidó hitközség képviselői arról állapodtak meg, hogy azt – néhány hónap múlva - ünnepélyesen elhelyezik egy Xilotimbou nevű, Larnaka közelében fekvő településen, ott, ahol valamikor az egyik internálótábor állt. A magyarországi Holokauszt hetvenedik évfordulójához kapcsolódó akciójával a MEASZ a maga részéről is tisztelegni kívánt a náci népirtás áldozatainak és túlélőinek emléke előtt.

______________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

0
1 Jelentkezz be a szavazáshoz!

 

A 15 milliós indiai metropolis, Nyugat-Bengália fővárosa (felújított régi nevén Kolkata) kiemelt helyet foglal el a magyar tudománytörténetben: itt működött a XIX. század harmincas éveiben Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842).

A nagy Kelet-kutató, aki a magyarok ősi hazáját és késői rokonait szerette volna fellelni Ázsia szívében, több mint egy évtizeden át folytatott nyelvi és egyéb kutatásokat a Bengáli Ázsia Társaság ma is álló, XVIII. század végén épült székházában.

 

Ennek előcsarnokában 1911-ben felállították Csoma mellszobrát – Holló Barnabás alkotását –, a Magyar Tudományos Akadémia ajándékát a kalkuttai tudós társaságnak, amely híven őrzi és ápolja a magyar orientalista emlékét.


Szellemi örökségének gondozására rendszeresen szerveznek tudományos tanácskozásokat, konferenciákat Kalkuttában; utoljára Kőrösi Csomának az indiai kultúra kutatásában kifejtett tevékenységéről tartottak nemzetközi szimpóziumot a viharvert, ódon falak között.

Eredeti tervét ugyan nem tudta megvalósítani, ám eredményeivel, az első tibeti-angol nyelvtannal és szótárral, páratlan nyelvészeti dolgozataival elévülhetetlen érdemeket szerzett az egyetemes tudomány gazdagításában. 1830-ban érkezett a társaság meghívására Kalkuttába, ahol a székház egyik apró szobájában élt és dolgozott.

A cellát máig Kőrösi Csoma-emlékszobaként őrzik, az intézmény könyvtárát pedig a Székelyföldről idáig eljutott tudós számos kézirata gyarapítja.

Az ő nevéhez kapcsolódik a bibliotéka gazdag anyagának első átfogó rendezése is, e munkájában – amelynek eredményei máig élnek – ritkaságszámba menő tárgyi és nyelvi ismeretei segítették (a magyarral együtt húsz nyelven beszélt).

Innen, a Gangesz partjáról indult útnak, hogy eredeti célját megvalósítsa, de ebben megakadályozta halála: útközben Tibet felé végzett vele a malária.

1842-ben Dardzsilingban, a régi angol temetőben temették el, sírja ugyancsak tisztelt és látogatott magyar emlékhely Indiában.

Ázsiába indulását megelőzően Csoma Göttingenben, a magyarországi diákok által is előszeretettel látogatott, nagyhírű német egyetemen tanult orientalisztikát. Az itt gyűjtött szakmai és nyelvtudásnak birtokában vágott azután neki kontinenseken átívelő útjának. A Harz-hegység déli nyúlványainál fekvő barátságos városkában márványtábla emlékeztet a valamikori “göttingai” hallgatóra, akire ma is joggal büszke az alma mater. Az emléktáblát Rackebrand pékmester hajdani házán, Csoma egykori szálláshelyén (Weender Strasse 31.) 1954-ben az Urál-Altaji Társaság kezdeményezésére helyezték el. Ott töltött éveiről szól a következő idézet is: "Csoma kutatói felfogásában a kitűzött cél nemcsak a magyar őshaza megtalálása volt, hanem a magyarok rokonának tekintett hunok ázsiai őstörténetének tisztázása is. “Ázsiai utazásom tárgya: kikutatni a magyarok első település helyeit. Összegyűjteni történelmi tetteinket, megfigyelni a hasonlóságát, ami több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van” – írja. Különféle források szerint Kőrösi Csoma Sándornak a göttingeni egyetemen folytatott tanulmányai során két olyan tanára is volt, aki arra ösztönözte, hogy a magyarok eredetét kutassa. Az egyik Eichhorn, akit híres orientalistaként ismer a nyugati világ. A másik pedig az antropológia megalapítója, Blumenbach professzor. Kőrösi az utóbbi révén tette magáévá az ujgur elméletet. Ugyanis a professzor irányította rá figyelmét arra, hogy a magyarok valószínűleg a kínai évkönyvekben sokat szereplő ujguroktól származnak. De õ volt az is, aki arra biztatta tanítványát, hogy a magyarságnak ezt az állítólagos őstörzsét, és ezeknek eredeti hazáját felkeresse."

Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztetnek az erdélyi szülőföldjén és vándorlási állomásain elhelyezett táblák, térplasztikák, így a szíriai Aleppóban, Teheránban, és Indiában többfelé. De ott is kifejezik iránta a tiszteletet, ahol soha sem járt, például Párizsban, Londonban, Tokióban egy szoborral, vagy Vietnámban egy sztúpával. Pontosabban Dél-Vietnámban, Vung Tau településen, ahol a múlt század 20-as éveiben Budapesten és Berlinben párhuzamosan alakult buddhológiai intézet nyitott képviseletet. Az ő kezdeményezésükre, konkrétan Rudolf Petri szerzetes, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet tanára akciója nyomán a Mekong deltavidékén 1972-ben, "a Magyar Bodhiszattva" tiszteletére sztúpát emeltetek.

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

 

0
5 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Wigner Jenő Pál (1902-1995), az egyik legkiválóbb magyar–amerikai kutató, aki Nobel-díjat kapott "az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért." Egyike volt azon 20-as évekbeli tudósoknak, akik gyakorlatilag újjáteremtették a fizika tudományát.

 

A polgári családban született Wigner több mint kortársa volt Budapest híres zsidó-magyar tudósainak, akik közé Erdős Pál, Teller Ede, Neumann János és Szilárd Leó is tartozott. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban Rátz Lászlótól, a legendás tudóstól és tanártól (aki Neumannt is tanította) tanulhatott matematikát, fizikát pedig a neves tanártól, Mikola Sándortól. 1920-ban beiratkozott a Műegyetem vegyészmérnöki szakára, ám 1921-től a Berlini Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait, majd a Kaiser Wilhelm Institutban dolgozott. 1925-ben édesapja mellett az újpesti bőrgyárban mérnökként helyezkedett el, de hamarosan visszatért Németországba, a berlini Kristálytani Kutatóintézetbe.

Később Göttingenben a nagy matematikusnak, David Hilbertnek lett a segédje, a nagy tekintélyű egyetemi városban töltött évekre emlékezet táblája is. 1930-ban az amerikai Princeton Egyetem - Neumannal együtt - felvette tanárai közé, itt eltöltött valamennyi időt Einsteinnel is. A késő harmincas években kiterjesztette kutatásait az atommagokra. Kidolgozott egy fontos általános elméletet az atommag-reakciókra, ezen kívül alaposan értett a mérnöki tudományokhoz is. Az atomreaktor kifejlesztését a nevéhez kapcsolják. A háború idején nagy szerepe volt a Manhattan-terv melletti agitációban, ami az atombomba megépíttetéséhez vezetett, Hitler megfékezése érdekében. Azonban nagyon letörte, hogy Japánra le is dobták a bombát.

 

1946-ban elfogadta a tennessee-i Clinton Laboratory kutatási és fejlesztési igazgatói állását. Mivel nem volt hivatalnok típus, egy év múlva visszatért tanítani és kutatni a Princeton Egyetemre. 1960-ban betekintést nyújtott a matematika hatalmába legismertebb, nem fizikai tárgyú tanulmányában, a mára klasszikussá vált “The Unreasonable Effectiveness of Mathematics in the Natural Sciences” (A matematika ésszerűtlen hatékonysága a természettudományokban). 1963-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat, amit így kommentált: “Nem gondoltam volna, hogy valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat.” Wigner Jenő híres volt finom modoráról és körülményes udvariasságáról. Ugyanakkor tudós létére meglehetősen babonás volt, nem állhatta, ha 13 számla volt a zsebében, és ha jó hírt hallott, azonnal lekopogta valamilyen fából készült tárgyon. Kilencvenévesen, 1992-ben közzétette emlékiratait, “The Recollections of Eugene P. Wigner” címmel. Három évvel később Princetonban érte a halál. Itt temették el, feleségével, nem messze Neumann János sírjától.

Végül ejtsünk szót magyarságáról. Még utolsó éveiben is szívesebben és könnyebben beszélt magyarul, mint németül vagy angolul. A Nobel-díjasoknak abba csoportjába tartozott, akik vállalták magyarságukat, és hálát érzett szülőhazája iránt: "Sok víz folyt le a Dunán, mióta utoljára fürödtem benne. Az idő azonban nem mosta le hálaérzetemet születésem helye iránt." Másutt így írt Magyarországról: "Nem felejtettem el, hogy bölcsőm volt, hogy sokáig éltetett, hogy ott szereztem meg tudásom alapját." Vörösmarty Mihály verseiből hosszú sorokat tudott kívülről idézni élete alkonyán is. Magyarul nem tudó lánya elmondása szerint, ha nagyon elmélyült a munkájában, egy furcsa énekdallamot dúdolt, ami valahogy így hangzott: "Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs..." Az 1956-os forradalom eseményeit követve megállapította: "… a nyugat karba tett kézzel nézte a magyar nép mozgalmának véres elnyomását." (Wigner, 1966). 1976 után többször hazalátogatott, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság rubintokkal ékesített érdemrendjét. Halálakor is magyar származású amerikai fizikusként emlegették. 

 

___________________________________________

 

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

 

 

 

 

 

 

1
4 Jelentkezz be a szavazáshoz!

A Zenthe Ferenc által alakított kuruc tévéhős annak idején a Szovjetunióban talán nagyobb népszerűségre tett szert, mint Magyarországon. Ezzel magyarázható, hogy jónéhány évvel a függetlenség visszanyerése után, konkrétan 1997-ben az észt fővárosban megnyílt magyar étteremnek a Kapten Tenkes elnevezést adták, s ezt viseli mindmáig.

A magyaros berendezésű, fő helyen a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc portréjával ékesített teremben a magyar ételek és italok mellett hazai zeneszámok is várják a vendégeket. A Tallinnba látogató magyaroknak az étterem egy fajta „anyahajóként” szolgál: gyakran itt gyülekeznek és indulnak városnézésre a kisebb-nagyobb csoportok, vagy ide térnek be megbeszélni a látottakat. Az intézmény mégis első sorban a helyiek választékát bővíti, élnek is ezzel a tallinniak, az észtek mellet szép számban az oroszok is. Nem véletlen, hogy honlapjuk (www.kaptentenkes.ee) az államnyelv mellett angolul és oroszul tájékoztatja a potenciális vendéget a reá itt váró gasztronómiai örömökről. Ezek elsődlegesen a magyar konyha nevezetességei a halászlétől és a gulyáslevestől a töltött paprikáig és a puszta-pörköltig. Számunkra is különlegesség a Rántott velő Buga Jakab-módra, nem szólva a Kijevi kotlett á la Tenkes ukrán behatású töltött csirkemellről. Nem maradnak el tőlük az italok sem, a borok, pezsgők, gyomorkeserűk és pálinkák tovább erősítik a baráti érzéseket irántunk.

Erre az eddiginél is nagyobb szükség lehet, miután Budapest a tallinni magyar nagykövetség bezárása mellett döntött. Az észteket, akik a nyelvi rokonságot nagyra tartják, a magyarokban pedig a „legnagyobb testvérnépet” tisztelik és szeretik, váratlanul és kellemetlen meglepetésként érte a hír. A felénk eddig táplált észt rokonszenv megőrzésében a továbbra is működő tallinni kulturális intézetünk mellett nem elhanyagolható szerep marad a Kapten Tenkesre is.

___________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

0
3 Jelentkezz be a szavazáshoz!

A magyar nyelv finnugor kapcsolódása a XVIII. század végtől foglalkoztatta erősebben a szaktudomány művelőit. Ezen – ma gyakrabban vitatott – elméletnek egyik neves képviselőjévé vált a kolozsvári Gyarmathi Sámuel (1751-1830).

Eredetileg orvosnak tanult, e hivatását gyakorolva helyezkedett el erdélyi családoknál, majd haláláig gróf Bethlen Gergelynél. Emellett tanított, sőt az ásványtan is érdekelte.

A doktori cím elnyerése után hosszabb utazást tett német földön, ahol hasznos kapcsolatokat épített ki más tudományok képviselőivel is.

Ezek hatására második útja 1796-ban Göttingenbe vezetett, az ottani egyetem mágnesként vonzotta a tanulni vágyó európai, így magyar fiatalokat is.

A Harz-hegység alatti városkában ma márványtábla emlékezetet arra, hogy egykor hol lakott Gyarmathi.


Göttingában – ahogy a helységet a magyarok nevezték – hősünk már egyértelműen a nyelvtudomány felé fordult. Ehhez nagy segítséget jelentett számára az egyetem több tekintélyes tanára. Két esztendő után itthonról is továbblevelezett Blumenbachchal, Lichtenberggel és Schlözerrel, az ő hatásukra kezdett el érdeklődni a finnugor nyelvészet iránt. Hazatérését követően a magyart még elsősorban a sémi nyelvekhez hasonlította. Schlözer hatására írt, röviden csak Affinitás címmel idézett művében (Affinitas linguae Hungaricae cum linguis fennicae originis grammatica demonstrata. Göttingen, 1799) már a finn, lapp, észt, mordvin, cseremisz, csuvas, votják, zürjén, vogul, osztják, szamojéd nyelvek magyarhoz való viszonyát elemezte. Munkája az első valóban tudományos értekezés a finnugor összehasonlító nyelvtudomány területéről A nyelvrokonság kérdésében döntő súlyúnak tartotta a nyelvtani egyezéseket. Konkrét anyag alapján jutott arra a következtetésre, hogy a magyarhoz a vogul és az osztják nyelv áll a legközelebb.

___________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

1
1 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Az izraeli Szedot Yam kibucban emlékház őrzi a kis település legismertebb egykori lakója, a Magyarországon született, majd a nyilasok által kivégzett Szenes Hanna nevét és személyes tárgyait.

Szenes Béla író leánya (családi körben Anikónak becézték) még a háború előtt érkezett Palesztinába, ahol a Földközi-tenger partján nem sokkal korábban létesült kibucban telepedett le.

 

 

 

 

 

 

A második világháború idején önként jelentkezett abba az ejtőernyősegységbe, amelynek tagjai Jugoszlávián keresztül Magyarországra indultak, zsidók megmentésére.

Árulás következtében Szenes Hannát (képünkön brit ejtőernyős egyenruhában) elfogták, a nyilas vésztörvényszék Budapesten halálra ítélte, s miután nem volt hajlandó kegyelemért könyörögni, kivégezték.

 

Bátorságának elismeréseként utóbb megkapta az Izrael Állam Hőse címet.

 

1993-ban a magyar katonai bíróság felmentette a vádak alól.

Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.

 

 

 

 

 

Szenes Hanna emlékét egykori kibucában, a lakóházából kialakított kis múzeumban gyermekkori – budapesti – képei, katonai kiképzésének dokumentumai és a róla szóló könyvek mellett saját kéziratai is őrzik.

Rá emlékeztet egy szürke betonoszlop is, rajta márványtábla örökíti meg Szenes Hanna (Anna) nevét.

 

 

 

 

 

A Haifa melletti Tivon településen utca és park emlékezteti rá az utókort.

Yehuda Lahav izraeli újságíró elmondta, hogy a hős partizánlány egykor ígéretes költőnek indult, nem sokkal Palesztinába érkezése után már héberül írta verseit.

 

A poézist szinte haláláig folytatta, cellájában születtek következő, világhírűvé vált sorai: “Boldog a gyufa, amely elégve lángot lobbantott fel; boldog a gyufa, amely elégve szíveket dobogtatott meg..."

 

 

A közelmúltban művészi dokumentumfilm is készült Szenes Hannáról, internetes fellelő helye a kommentek végén található...

 

___________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

0
4 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Ezer esztendeje Rómából küldte a koronát a magyarok királyának II. Szilveszter pápa. Géza fejedelem Vajk néven született fiát 1001-ben ezzel koronázták meg szülővárosában, Esztergomban, vele kezdődött az Árpád-házi királyi dinasztia története. Az 1038-ig uralkodó I. Istvánt – 1031-ben meghalt fiával, Imre herceggel együtt – 1083-ban avatta szentté VII. Gergely pápa.

A történelmi események emlékét a Szent Péter-székesegyház altemplomában magyar kápolna őrzi, benne Amerigo Tot, Varga Imre és más jeles művészek alkotásaival.

A kápolnát Lékai László bíboros, esztergomi érsek kérésére – a Vatikán és Budapest közötti viszony kedvező alakulását is figyelembe véve – VI. Pál pápa ajándékozta a magyar katolikus egyháznak.

Felszentelését azonban már II.János Pál végezte 1980. október 8-án. Azóta is ez a kápolna a Rómába eljutó magyarok egyik úti célja, a hívők zarándokhelye.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szent Istvánnak áll egy szobra az aacheni Dóm előtt, Németországban is.


Varga Imre alkotását 1993-ban avatták fel, Antall József miniszterelnök jelenlétében.


Aachen az egykor nyugatra vezető magyar zarándokút fontos állomása volt, magában a Dómban pedig magyar kápolna látogatható.


Ezt Szent István mellett Szent László királyunk szobra is ékesíti.


Az oltár felett díszes felirat emlékeztet arra, hogy a kápolna I. (Nagy) Lajos Anjou-házi uralkodónk 1374-es zarándokútja alkalmával tett alapítványból épült.

 

 

Kutatók egy része szerint a bambergi Dóm büszkesége, a város jelképe, a lovasszobor ugyancsak Szent Istvánt ábrázolja.


A spekulációt a magyar király Gizella bajor hercegnővel kötött házasságára alapozzák.


Mások szerint a Bambergi Lovas általánosságban egy tökéletes uralkodót kíván megformázni, konkrét megnevezés nélkül.


A magyaroknak természetesen az első verzió a rokonszenvesebb…


A cseh fővárosban őrzik évszázadok óta azt a kardot, amellyel a hagyomány szerint Istvánt övezték fel, midőn 997-ben a Koppány elleni harcba készült. Egyes – tudományos – vélemények szerint Nagy Lajos királyunk adományozhatta 1354 után IV. Károlynak. (Lajos előzőleg is küldött már Szent István-ereklyéket a cseh királyi udvarba.) A másik elképzelés szerint Anna hercegnő, IV. Béla király leánya vitte magával, amikor apja halála után vejéhez, II. Ottokár cseh királyhoz menekítette a királyi kincstár nagy részét. A cseh történészek szerint a kardot III. Vencel cseh király (akit korábban Magyarországon is megkoronáztak) vitte magával.
Tény, hogy a prágai Szent Vid székesegyház 1368. leltárában már olvasható a jeles tétel: Gladius S. Stephani Regis Ungariae cum manubrio eburneo, azaz “Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal”. A neves kardot azóta is e székesegyház kincstárában őrzik. Leírása: A kiváló minőségű pengét és a markolat tüskéjét egy darabból kovácsolták, a markolatgombot és az ellenzőt később szerelték fel. A 60,6 centiméteres penge a többszöri tisztogatás és restaurálás miatt erősen kopott a használattól, eredetileg hosszabb és szélesebb volt. A mindkét oldali vércsatornán ma már a kopás miatt csak részben és nehezen kivehetők a beépített ULFBREHT felirat betűi, amely személynév, egy Karoling-kori Rajna menti kardkészítő műhely tulajdonosának a neve. A markolatgomb és az ellenző elefántcsontból készült, s mindkettő erősen kopott az egykori használattól. Mégis kivehető rajta két nyakával egybefonódó sárkányalak. Magát a markolatot fából készítették, amelyet vas és sárgaréz huzalfonatokkal csavartak körül. A Rajna-vidékről származó pengét valamelyik észak-európai viking műhelyben szerelték fel, s innen való markolata is a X. század végéről.

 

 


A kard a közelmúltban kétszer járt már hazánkban. Előbb 1970-ben Székesfehérváron, majd 1988-ban a jubileumi Szent István-kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatták a tisztelő érdeklődők.

 

_________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

 

0
3 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Horn Gyula (1932-2013) szegény újpesti proletárfiúból lett 1994 és 1998 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

Ellentmondásoktól sem mentes életútja során ő volt az a magyar politikus, aki külügyminiszterként 1989 júniusában osztrák kollégájával átvágta a „vasfüggöny” néven elhíresült műszaki határzárat, majd ugyanezen év szeptember 10-én ő jelentette be A Hét című tévéműsorban, hogy az NDK-állampolgárok előtt Budapest másnap megnyitja a nyugati határt.

Érthető tehát, hogy Horn tevékenységét német földön kivételesen magasra értékelik. Erről számos elismerés tanúskodik, elegendő megemlíteni, hogy munkásságának elismeréseként már 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki. Ugyanebben az évben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat.


 

 

2006 tavaszán – tehát még Horn életében – egy németországi kisvárosban, a Majna-parti Wertheimben az egyik utcát ugyancsak a volt magyar miniszterelnökről nevezték el.

A mintegy hétszáz méter hosszú utca a település Reinhardshof nevű, újonnan épült negyedében található, ahol számos más politikus, így John F. Kennedy vagy Willy Brandt emlékét is utcanév őrzi.

Német szokásoknak megfelelően a névtáblán feltüntették Horn születési évét, és azt, hogy a vasfüggöny lebontása idején ő volt a magyar külügyminiszter.



Horn hosszú külpolitikusi munkásságából is kiemelkedik, hogy a nyolcvanas évek végén nevéhez kötődött a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal, helyreállítása Izraellel, Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. Már ebben az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való távlati csatlakozás kérdését. Számos vitathatatlan érdeme dacára 2007-ben – a 75 éves politikus 1956-os karhatalmista tevékenységére hivatkozva – az akkori államfő megtagadta Horn Gyula magas magyar kitüntetésére vonatkozó kormány-előterjesztés aláírását.


Az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében 2014 júniusában hivatalosan is átadták azt a tanácstermet, amely a jövőben Horn Gyula nevét viseli. A megjelentek többek között a német újraegyesítés korszakos tettéért méltatták a volt kormányfőt, aki – úgymond – demokratikus és nyugati irányba terelte Magyarországot. Azt, hogy Horn Gyula nevét kapja meg az egyik terem, magyar és német baloldali EP-képviselők javaslatára egyhangúlag, az európai törvényhozás jobboldali képviselőinek támogatásával fogadták el, jóllehet egyes néppárti magyar képviselők ellene érveltek. Mint emlékezetes, a szocialistáknak a budapesti Országházra vonatkozó, hasonló kezdeményezését idehaza a házelnök elutasította.

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.


0
8 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Az olasz határ szlovén oldalán felújították, majd felavatták az első világháborúban itt harcolt 4. honvéd gyalogezred korábban már-már elveszettnek hitt emlékművét. Az olaszországi Goriziával egy gyökerű szlovén városka, Nova Gorica mellett, a Škabrijel-hegy déli lejtőjén álló, az 1914-1918-as világháború hősi halottainak emlékét őrző emlékművet magyar kutatók találták meg, szlovén és olasz barlangászok, természetjárók segítségével.


A romos állapotban lévő kőgúla felújítását magyar civilszervezetek kezdeményezték: gyűjtést szerveztek, majd ehhez csatlakozott a Honvédelmi Minisztérium is. A munkálatok nyolc és félezer eurós költséggel jártak. A szlovén és a magyar fegyveres erők közös rendezvényén a szónokok kiemelték, hogy a magyar honvédek erejükön túlmutató helytállást tanúsítva nagy véráldozatot hoztak az isonzói frontszakasz kulcsfontosságú pontjain.


A Doberdó-fennsíkon 1915 és 1917 között a magyar királyi 20. honvéd hadosztály alakulatai – köztük a nagyváradi 4. gyalogezred katonái – hősiesen küzdöttek. Az egykori harcok helyszínén az ezred parancsnoka, Kratochwil Károly négy emlékgúlát építtetett az elesettek emlékére: a Monte San Michelén, San Martino del Carson, a nagyváradiak 1915 és 1916 nyara között folyó harcainak helyszínén, Nova Vasban – ahol 1916 augusztusában és őszén küzdöttek a 4-es honvédek –, valamint a Monte San Gabrielén, azaz a Škabrijel-hegyen az 1917 őszén a délnyugati front kulcspontjának számító magaslaton. A nagyváradiak kőgúlája az itt harcolókon kívül más magyar és szlovén hősök emlékét is őrzi. Az (újra)avatáson a partiumi város képviselői ugyancsak elhelyezték koszorújukat a virágok között.

_________________________________________

 

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

0
1 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és az őt - negyedszázadra rá - követő Charles Simonyi űrturista nyomában mi is kilépünk a kozmoszba, ahol meglepően sok elnevezés őrzi jeles magyarok emlékét. A Holdon például 14 kisebb-nagyobb kráter kapta meg a természettudományok egyik vagy másik magyar kiválóságának a nevét. Közülük tíz a Holdnak a Földről nem látható, de már pontosan feltérképezett túloldalán található, ott van a legnagyobb, a 210 kilométer átmérőjű Kármán-kráter is.

 

 

Elhagyva bolygónk közvetlen vonzáskörzetét, a világűr képzeletbeli magyar vándora örömmel fedezhet fel “ismerősöket" a szomszédos planétákon is. Így a Naphoz legközelebb keringő égitesten, a Merkuron kráter viseli Bartók Béla, Jókai Mór, illetve Liszt Ferenc nevét. A hozzánk közelebbi Vénuszon három kráternek (Erika, Margit, Tünde) és egy 975 kilométeres hátságnak (Szél-Anya) magyar csillagászok adtak nevet. Hasonlóan kedvező a kép másik szomszédunkon, a Marson is, ahol négy kráter elnevezése magyar eredetű (Bak, Eger, Igol, Paks). A bolygóközi térben pedig többszáz apró égitest száguld a Nap körül, amelyet magyar csillagász fedezett fel, és/vagy magyar nevet kapott. Az ismert méretűek közül a legnagyobb 137 kilométer átmérőjű, ezt Schulhof Lipót találta meg a végtelen térben, s a Protogeneia elnevezést adta neki.A legtöbb magyar kapcsolódású kisbolygót - szám szerint huszonegyet - Kulin György csillagász fedezte fel. De komoly eredmények fűződnek a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásához is. Nekik az 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében több mint ötszáz aszteroidát sikerült felfedezniük. A Nemzetközi Csillagászati Unió nyolc, magyar felfedezésű kisbolygó elnevezését fogadta el. Az Ágasvár nevű, 4-5 kilométer átmérőjű égitest a hazai amatőr csillagászat egyik neves észlelőhelyéről, az ágasvári turistaházról kapta a nevét. A Szeidl névre keresztelt kisbolygó Szeidl Béla csillagász tiszteletére kapta a nevét, a Balázs nevű aszteroida pedig Balázs Lajosról, a Konkoly obszervatórium igazgatójáról – mindkettő felfedezése Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta érdeme. Az 5-6 kilométer átmérőjű Lóczy a nevét Lóczy Lajos geológusról kapta. Egy alig egy kilométeres kisbolygó, amely két és fél év alatt kerüli meg a Napot, Latinovits Zoltán nevét viszi naprendszerünkben. Nem sokkal nagyobb az az égitest, amely Rubik Ernő hírét hordozza. De elneveztek kisbolygót Haynald Lajos erdélyi püspökről, egy obszervatórium megalapítójáról, valamint Teleki Sámuel Afrika-kutatónkról is:

http://magyaremlek.nolblog.hu/archives/2009/07/24/Teleki_Samuel_-_Kenya/.

Időközben újabb hat magyar felfedezésű kisbolygó nevét fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (http://www.mcse.hu). Az 1999 YW14 jelű aszteroidát Wonaszek Antal (1871-1902) csillagászról nevezték el, aki 1897-től haláláig a Kiskartali Csillagvizsgáló igazgatója volt. Az Egri Csillagásztorony (képünkön) régies nevének nyomán Specula (1999 SC10) névre keresztelték el azt a 7-8 kilométer átmérőjű kozmikus sziklát, amely a kisbolygóöv külső részén halad, és 5,53 év alatt járja körül a Napot. Az Aranyjános (2002 RR117) apró, 1-2 km átmérőjű, 3,29 éves keringési idejű égitest, a Jókaimór (2003 NY5) aszteroida 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője pedig 4-5 kilométer lehet. (Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 centiméteres távcsöve, amellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat.)

A 4-5 kilométer átmérőjű Tittel (2003 QW68) kisbolygót, amely 5,57 év alatt kerüli meg a Napot, Tittel Pál csillagász, római katolikus pap halálának 172. évfordulóján észlelték először. A Ganz kisbolygó (2003 VL1), ez az 1-2 kilométer átmérőjű aszteroida 3,60 év alatt kerüli meg a Napot, nevét a svájci születésű Ganz Ábrahám (1814-1867) vasöntőmester, gyárosról kapta, ugyanis a magyar nehézipar egyik megteremtője születésének 189. évfordulóján észlelték először.

Harmadik alkalommal neveztek el kisbolygót fiatal magyar tudósjelöltekről: a kaliforniai San Joséban kihirdették a 2010-es Nemzetközi Tudományos és Innovációs Verseny, az ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) győzteseit. A HVG Értesülése szerint Amerikában az elmúlt öt évben két fiatalról, Rátai Dánielről és Spohn Mártonról már elneveztek az Intel ISEF verseny után kisbolygót. Idén két újabb magyar diák részesült ebben az elismerésben. Sugár Krisztina és Simon Dávid Szabolcs a budapesti Szent Margit Gimnázium végzősei, akiket az ISEF hazai társszervezete, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) delegált,  hulladékhő-pumpa nevű találmányukkal két rangos elismerést is begyűjtöttek. A második helyezés kiemelt rangját az is jelzi, hogy Krisztináról és Dávidról elneveznek egy-egy Föld-közeli kisbolygót.

A leghíresebb magyar, Puskás Ferenc nevét 2006 augusztusa óta viseli a 82656-os sorszámú kisbolygó, amelyet magyar kutatók fedeztek fel.

Az égitestet a Spanyolországban található Calar Alto Obszervatórumban tett tanulmányút során, 2001. augusztus 10-én fedezték fel a Szegedi Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanuló diákok.

Sárneczky Krisztián, Szabó Gyula és Sziládi Katalin egy korábban talált kisbolygó követése közben bukkant rá a mindössze 21 magnitúdós égitestre.

A 4-5 km átmérőjű kisbolygó a népes Themis kisbolygó-család tagjaként rója útját a Nap körül, amelyet 5,43 év alatt kerül meg. Átlagos naptávolsága 462 millió km, pályahajlása 2,8 fok.


2011-ben újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), ennek eredményeként kisbolygót kapott például Kossuth Lajos, Hofi Géza és André Kertész is. Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésében indították 1997-ben a kisbolygó-megfigyelési programot, amelynek keretében eddig ezernél több aszteroidát fedeztek fel. Badacsonyról azt az 1-2 kilométeres égitestet nevezték el, amely 360 millió kilométerre található a Naptól, és 3,7 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. Kisbolygót neveztek el Kincsemről, a csodakanca egy 3-4 kilométeres égitestet "kapott". Ugyancsak 2011-ben csillagot neveztek el a Nagyszőlősön élő Hasznyuk Józsefről, aki a múlt század 50-es éveitől gyűjti az űrhajózással kapcsolatos bélyegeket és relikviákat, emellett kapcsolatokat ápolt a Gagarin-család minden tagjával.

2012 nyarán huszonöt magyar felfedezésű kisbolygó névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió. Részletek a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (http://hirek.csillagaszat.hu/kisbolygok/20120724-magyar-kisbolygok-serege.html).

Ruttkai Éva nevét egy 3,4 kilométer átmérőjű, 5,2 keringési idejű aszteroida viseli. A csillagászok azért az adott égitestet választották a színésznő “számára”, mert a magyar felfedezések közt a megelőző, 132874-es sorszámú kisbolygó Latinovits Zoltán nevét viseli. Így a legendás színészpáros egymás után következik a listán.

Bay Zoltán (1900-1992) fizikusról, a magyar Holdradar-kísérlet résztvevőjéről neveztek el egy 6-7 kilométer átmérőjű kisbolygót, amely háromszor messzebb kering a Naptól, mint a Föld. Kisbolygót "kapott" Sajnovics János (1733-1785) jezsuita szerzetes, aki elsőként támasztotta alá tudományos érvekkel a lapp és a magyar nyelv rokonságát, Bláthy Ottó (1860-1939) gépészmérnök, aki 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával közösen megalkotta a transzformátort, de feltalálta a fogyasztásmérőt és a háromfázisú generátort is.

Meglehetősen nagy, 5-6 kilométeres aszteroida viseli Apáczai Csere János (1625-1659) nevét, akinek egyebek közt az első magyar nyelvű enciklopédiát köszönhetjük.

Kisbolygót kapott Hajós Alfréd (1878-1955) építészmérnök, gyorsúszó, az első magyar olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai, négyszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok, valamint Darnyi Tamás, aki négy olimpiai aranyérmével, négyszeres világbajnoki és nyolcszoros Európa-bajnoki címével máig a legeredményesebb magyar férfiúszó.

Egy a kisbolygóöv külső felében keringő 2-3 kilométeres égitestet a kétszeres olimpiai és 15-szörös világbajnok kenusról, Kolonics Györgyről nevezték el, akit ötödik olimpiájára készülve, edzés közben ért a halál 2008-ban.

 


Égitestet neveztek el többek közt Almár Iván csillagászról, Hargittai István és Hargittai Magdolna tudósházaspárról, valamint Farkas Bertalanról (képünkön), az első magyar űrhajósról is.

Aszteroidát neveztek el Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrről, aki Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fotografálásáért kapta az elismerést, és Gábor Zsazsáról, akinek 2 kilométer átmérőjű kisbolygója 4,3 év alatt kerüli meg a Napot.


A Nemzetközi Csillagászati Unió 2012 végén nyolc újabb magyar
felfedezésű kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Az égitestek nevei
előtt sorszámuk, utána az ideiglenes nevük (benne a felfedezés évével)
látható. Például: (147421) Gárdonyi = 2003 GG.

A kisbolygó Gárdonyi Géza (1863-1922) író, költő, drámaíró, újságíró,
pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja után kapta nevét, aki történelmi
regényei nyomán a századforduló magyar irodalmának népszerűségben máig
kiemelkedő alakja. Az író monogramja miatt esett a választás az
ideiglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára.
További "magyar" kisbolygók: Fertőszentmiklós (egyik felfedezőjének
szülőhelye), Mecsek (Baranya és Tolna megyei hegység), Kabos (névadó
Kabos Gyula, 1887-1941, színész), Márai (Márai Sándor, 1900-1989
magyar író, költő, újságíró), Steiner Zsuzsanna (1927-2012,
matematika-fizika szakos tanárnő), Málna (az egyik felfedező
kislányának neve), Keszthelyi (Keszthelyi Sándor építész,
amatőr csillagászról, aki pontosan 30 évvel az aszteroida megtalálása
előtt az egyik első európai felfedezője volt a 2 magnitúdóig fényesedő Nova Cygni 1975-nek).

Az égre került a 2013-ban a Himalájában odaveszett két magyar hegymászó is: Erőss Zsoltról és Kiss Péterről kisbolygót neveztek el. Erőss Zsolt (baloldalon) minden idők legsikeresebb magyar hegymászója volt, Kiss Péter pedig fiatal kora ellenére már maga mögött tudta az Alpok mind a 82 négyezres csúcsát. A két, egyenként 3-4 kilométeres égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2006-ban, sorszámot 2008-ban kaptak. Mindkét égitest keringési ideje valamivel több, mint öt év. A 199687 Erősszsolt és a 199688 Kisspéter aszteroida is emléket állít a Kancsendzönga tragédiával végződő meghódításának.

_________________________________________

 

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

 

0
5 Jelentkezz be a szavazáshoz!

A nyolcszázezres japán város magyar szempontból kiemelt jelentőségű. Elsősorban azért, mert itt található a Suzuki Motor Corporation központja, ahol annak idején döntés született esztergomi leányvállalatuk létrehozásáról. Az 1992-ben beindult magyar autógyár után Hamamacuban több fejlemény is visszautal a magyar kapcsolódásra.

Az óriáscég háromszintes múzeumában magyar vitrin is fellelhető, amely előtt hangos „jó napottal”, nyelvünkön köszönti egy automata az elhaladót. Magában a tárlóban eléggé vegyes a látvány, a most negyvenéves bűvös kockát – amit a japánok különösen kedvelnek – nem tették ki a „kirakatba”, de a világ autógyártásához történt magyar hozzájárulások (porlasztó, stb.) vagy hozzájárulók (Bánki Donát, Csonka János, mások) is hiányoznak.

Gazdagabb a város egyik előkelő szállodájában, a Grand Hotel Hamamatsuban a magyar sarok, a szemtanúk, egy hazai újságíró csapat tagjai az obligát csikóbőrös kulacs mellett szép porcelánokat és jó borokat is találtak az itteni ajándékboltban. Viszont hiányolták az idegenforgalmi nevezetességeinket ajánló anyagokat, jóllehet a japánok közismerten nagy utazók, és vízumért nem kellene messzire menniük.

A bolt tőszomszédságában működik ugyanis a magyar tiszteletbeli konzulátus.

A kívülről is jól belátható helyiséget, egyebek mellett a rendszerváltás utáni magyar állam- illetve kormányfők fotói, továbbá a trianoni felszabdalásra utaló térkép „ékesíti”.

Az elegáns hivatal fő „ékessége” a valószínűleg csak ritkán ott tartózkodó tiszteletbeli főkonzul, aki nem más, mint maga Suzuki Osamu, a konszern elnöke!

 


 

További részletek:

http://nol.hu/kulfold/nem-csak-a-mi-autonk-1457455

___

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában

0
1 Jelentkezz be a szavazáshoz!

A portugál Benfica stadionjánál 2014. február végén felavatták a lisszaboni labdarúgóklub egykori magyar sikeredzőjének, Guttmann Bélának (1900-1981) a szobrát.

A 220 centiméter magas bronzalak – Szatmári Juhos László alkotása – a legendás trénert (egykor készült fotója alapján) a két megnyert BEK-serleggel a kezében ábrázolja a sportpálya 18-as kapujánál, a 2004 januárjában elhunyt Fehér Miklós mellszobra közelében.

A Budapesten született Guttmann Béla játékosként négy alkalommal ölthette magára a címeres mezt, edzői pályafutása során pedig tucatnyi ország 25 csapatnál dolgozott. Megfordult Ausztriában, Hollandiában, Romániában, Olaszországban, Argentínában, Cipruson, Brazíliában, Uruguayban, Svájcban és Görögországban is, ám legnagyobb sikereit Portugáliában érte el. Előbb, az 1958/59-es idényben bajnok lett az FC Portóval, de a következő szezonban már a nagy riválist, a Benficát irányította. A lisszaboni együttessel, a „Sasokkal” 1961-ben és 1962-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, kétszer nyert portugál bajnokságot, egyszer pedig portugál kupát, és ő fedezte fel minden idők egyik legjobb futballistáját, Eusebiót.


Guttmann karrierje csúcsán haraggal távozott Lisszabonból, s bár még 1973-ig aktív volt, portugáliai sikereit nem tudta megismételni.

A legenda szerint távozásakor Guttmann megátkozta a Benficát, hogy nélküle száz évig nem nyer európai kupát, és a csapat azóta valóban hét finálét bukott el.

A szoborállítás ötletét Konkoly Norbert lisszaboni nagykövet fél évvel az avatást megelőzően vetette fel Luís Filipe Vieirának, a Benfica elnökének. A komoly médiaérdeklődés közepette lebonyolított ünnepségen – amelyet a klub alapításának 110. évfordulóján rendeztek – a szónokok úgy vélekedtek, hogy a szoborral Guttmann Béla végleg visszatért a Benficához.

 

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában

0
0 Jelentkezz be a szavazáshoz!

 

A világban szerteszét élő magyarok - mint sorozatunkból is kitűnik - számos helyen szoborral, táblával igyekeznek új hazájukban is népszerűsíteni nemzetünk nagyjait, megőrizni emléküket. A XX. század harmadik harmadában a legtöbbször talán Mindszenty József nevét és alakját örökítették meg. Az amerikai magyarság egyik központjában, New Brunswickben, a róla elnevezett téren állították fel Mindszenty impozáns szobrát. Nagyobb ünnepeinken itt tartják hagyományos találkozóikat a New Jersey államban élő magyarok.

A Csehimindszenten Pehm József néven született Mindszentyt (1892-1975) 1915-ben szentelték pappá, 1944-ben nevezte ki a pápa veszprémi megyés püspökké. Ő és főpaptársai tiltakoztak a zsidóüldöző intézkedések ellen, amikor pedig a szovjet csapatok megjelentek Kelet-Magyarországon, memorandumban sürgették, hogy az ország többi része ne váljon csatatérré. Válaszul a nyilasok 1944 novemberében letartóztatták Mindszentyt, akit húsvétkor szovjet katonák szabadítottak ki.

A háború után a pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá nevezte ki Mindszentyt, aki egyre mélyebb konfliktusba került az új hatalommal. Különösen az egyház jogainak és tevékenységének korlátozásai ellen tiltakozott, mígnem az Államvédelmi Hatóság 1948 végén koholt vádakkal letartóztatta. 1949-ben látványos kirakatperben életfogytiglani fegyházra ítélték. Később enyhítették fogsága körülményeit, de csak 1956-ban, a felkelők szabadították ki. Rétsági katonák hozták fel Budapestre, ahol a forradalom fejleményeit és céljait saját értékelvei mentén igyekezett értelmezni, egyebek között emlékezetes rádióbeszédében. November 4-én az amerikai követségre menekült, ahol 15 évet töltött önkéntes száműzetésben. A magyar szervek, Washington és a Vatikán közötti hosszú alkudozás eredményeképpen Mindszenty József 1971 szeptemberében elhagyhatta az országot. Ausztriai mariazelli “ideiglenes" sírjából 1990-es teljes rehabilitációját követően hozták haza, hamvait az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.

Kolumbia fővárosának székesegyházában avatták fel azt a márványtáblát, amely Mindszenty József emlékét örökíti meg. A hányatott életű főpap nem sokkal halála előtt celebrált misét Bogotában.

 

 

 

 

 

A táblák mellett maga a katedrális is a világban fellelhető magyar emlékek sorát gyarapítja.

 

A templom patrónája ugyanis II. Endre magyar király leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231), akinek egyik (vitatott eredetiségű) ereklyéje ma is a spanyol koloniális barokkot idéző, múlt században épült székesegyház kincstárának féltett relikviája.

 

 

 

 

A földgömb másik oldalán, a Fülöp-szigetektől keletre, a Csendes-óceánból kiemelkedő szigetvilágban is találni Mindszenty-emléket.

 

A 241 kisebb-nagyobb szigetből álló, főleg az idegenforgalomból élő Palaui Köztársaság 1994-ben vált önállóvá, s lett az ENSZ egyik tagállama, addig az Egyesült Államok gyakorolta a II. világháború után megszerzett gyámsági jogot az összességében Budapestnél is kisebb terület felett.

 

A palauiak többsége katolikus (49 százalék), illetve protestáns (21,3 százalék).

 

Egyértelmű, hogy amerikai kezdeményezésre vette fel Palau legnagyobb városa, Koror egyik iskolája Mindszenty József nevét, már 1949-ben, amikor Magyarországon az ominózus kirakatper folyt a hercegprímás ellen.

 

 

A helyiek ma már többnyire nem tudják, hogy kit tiszteltek meg elődeik az elnevezéssel, de változatlanul őrzik a magyar főpap emlékének ezen megörökítését.

 

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában

1
2 Jelentkezz be a szavazáshoz!

 

 

A kis balti államok legdélebbikének, Litvániának a történelmében kiemelkedő szerepet játszott Báthory István (1533-1586), aki erdélyi fejedelemként nyerte el a lengyel királyi trónt, s vele Litvánia nagyfejedelmi címét. Ez utóbbi minőségében, felségterülete védelmében három sikeres hadjáratot folytatott IV. (Rettegett) Iván cár ellen is, megakadályozva Oroszország terjeszkedését, kijutását a Balti-tengerhez.

Báthory nevét litván földön mégis elsősorban a szellemi élet fejlesztése és az egyház támogatása érdekében hozott intézkedései őrizték meg. 1579-ben kelt alapítólevelével ő emelte egyetemi rangra a vilniusi jezsuita kollégiumot. Célját abban jelölte meg, hogy a szegényebb diákok is elvégezhessék itt tanulmányaikat, és hogy az egyetem – amely sokáig az egyetlen ilyen rangos tanintézet volt Kelet-Európában – olyan legyen, “akár egy tisztás, ahová mint a jó tudományok vásárára, gyűljenek össze a környező vidék diákjai tudást és katolikus hitet meríteni" – írta alapítólevelében Báthory. Egyetemi éveik alatt a diákokat felmentették a katonai szolgálat alól, és minden adó és vám fizetésétől.

Báthory István döntésére gyönyörű fehér márványtábla emlékeztet a ma tízezer diáknak tudást osztó alma mater belső díszudvarának árkádjai alatt.

A táblát – amely Petras Repsis litván szobrászművész alkotása – 1994-ben, az uralkodó emlékének szentelt magyar-lengyel-litván tudományos konferenciát követően, a résztvevők jelenlétében avatták fel. A kezdeményezés a Litvániában élő magyarok kis közösségét dicséri. Ők, mintegy százhúszan – többségük még a szovjet időkben, Kárpátaljáról került erre a tájra – 1990-ben alapították meg szövetségüket, amely ugyancsak Báthory István nevét viseli.


A lett határon álló észtországi Valga városát a XVI. század végén Báthory István csapatai foglalták el, így az - egész Livóniával együtt - egy időre a lengyel királyság részévé vált.

 

Városi jogokat is Báthory adott Valgának, mégpedig 1584. június 11-én kelt grodnói kiváltságlevelében, s hozzá címert is, amelyet egy páncélos kéz szorongatta, magyar típusú szablya ékesíti.

Ezért június 11-e a város születésnapja, amelyet újabban a határ mindkét oldalán nagyszabású ünnepséggel köszöntenek. Báthory István emlékműve - észt, magyar és lengyel felirattal - Valga központjában áll. Az észt település 2013-ban testvérvárosi kapcsolatot létesített Sátoraljaújhellyel.

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában

0
6 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Hivatalos nevén A Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumát 1986-ban alapították az észak-izraeli Cfát városában., és 1990-ben nyílt meg a nagyközönség számára. A harminc alapító tag azért döntött így, mert a közel-keleti országban élők közül számos közösségnek volt már ilyen intézménye, a magyaroké viszont hiányzott.  Így a mai nemzedék az utolsó, amelyik még megmentheti a feledéstől a magyar társadalomra, a világ kultúrájára és a zsidó történelemre gyakorolt hatását. A múzeumról történt már említés sorozatunkban, a most kapott videó-anyag (http://www.youtube.com/watch?v=59mJdLlZFrI) azonban sokkal árnyaltabban mutatja be az intézmény történetét és jelentőségét.

 


A termekben bemutatják a magyar ajkú (magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, bácskai, bánáti és burgenlandi) zsidóság múltját és kultúráját, amely komoly befolyást gyakorolt mind egykori környezetére,  mind pedig a jelenkori zsidóságra.

Mint az ismertető – ami az ottani magyar nagykövetség honlapján is szerepel – megállapítja: a magyar anyanyelvű zsidóság története évezredre tekint vissza. "Virágzó hitközségek folytatták a hagyományos életmódot, bennük talált termékeny talajra a zsidó filozófia, majd később rájuk építettek a cionista mozgalmak. Valláskutatók, rabbik, tudósok, művészek, zeneszerzők, sportolók és írók származtak e közösségekből, nevük a magyar és a világ zsidóságának büszkeségévé vált." A Holocaust következtében azonban elapadtak az alkotás forrásai. A múzeum egyik szobáját a Holocaust, a munkaszolgálat és az életmentő tevékenység témájának szentelték.

A kiállításban többek között kegyszerek és korabeli háztartási tárgyak, valamint dokumentumok, fényképek, újságok és könyvek is tükrözik az egykori zsidó közösségek hétköznapjait, ünnepeit és szellemi örökségét a közélet, a vallás, a tudomány és a kultúra terén. Kiemelik a cionista mozgalmak szerepét, amelyek jelentősen hozzájárultak a zsidó közösségek életéhez és az eljövendő zsidó állam felépítéséhez. Az audió-vizuális szobában pedig - három nyelven - filmen mutatják be a magyar ajkú zsidóság történetét.

Gazdag multimédiás gyűjtemény és számítógépes információ-központ, valamint óriási archívumi- és könyvgyűjtemény áll az érdeklődők rendelkezésére, tanulmányozás és kutatás céljaira. A múzeum a kiállítás mellett fontos rendezvényeknek, ünnepségeknek is helyet ad. Mindezekről részletes tájékoztatást nyújt honlapjuk: www.hjm.org.il

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában

0
2 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Az olasz városka, amely nem egyszerűen a szlovén határnál, de kifejezetten a szlovén határon fekszik, magyar szempontból is tartogat meglepetést. A középkori várért ugyan nem, de a térség birtoklásáért véres csaták folytak a környező hegyekben az Osztrák-Magyar Monarchia és a vele 1915-től hadban álló Olaszország csapatai között (az erre folyó Isonzó neve sokat mond a történelem barátainak). Az  I. Világháború végén az olaszok vehették birtokukba a települést, amit a következő világégés után részben megosztottak Jugoszláviával. A határtól keletre fekvő részén található Nova Gorica most Szlovéniához tartozik, a két ország schengeni tagsága nyomán a határ elvesztette jelentőségét.


E 20-ik századi turbulenciákat megelőzően azonban Gorizia Görz néven a Monarchiához tartozott, kellemes klímája miatt az „osztrák Nizzának” becézték, és sok nyugdíjas korú tisztviselő vagy katonatiszt szívesen töltött itt rövidebb-hosszabb időt.

Közéjük tartozott Gyulai Sámuel (1803-1886) magyar gróf is, aki Budán született, majd katonai pályát futott be a Habsburg-birodalom hadseregében. Többek között Radetzky tábornok oldalán részt vett az 1866-os custozzai csatában is, amelyben az osztrák császári csapatok vereséget mértek az olasz királyi hadseregre.

Ő nemcsak kedvelte a helyet, de le is telepedett ott, s a város iránt táplált rokonszenvét egy díszes szökőkút ajándékozásával fejezte ki, 1877-ben.

Gyulai gróf a delfinek és puttók alakjaival díszített bronz szökőkutat Rudolf Kitschelt bécsi ötvösmester műhelyében rendelte meg, innen szállították Goriziába. Gyulait a város szépségét gyarapító ajándékáért Gorizia díszpolgárának választották. A szökőkút a második világháború után a városháza kertjébe került, innen 2001-ben állították vissza eredeti helyére, a városi parkba.

Az olaszok által is Gyulai-kútnak nevezett műemlék azóta is a Giuseppe Verdiről elnevezett korzón áll, 2014 elején pedig hozzákezdtek restaurálásához.

 

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

0
2 Jelentkezz be a szavazáshoz!

2013 karácsonyát közvetlenül megelőzve megnyílt Torontóban a Tokaji Wine Boutique Étterem, amely az észak-amerikai kontinensen elsőként jogosult magyarországi pincészetek termékeinek értékesítésére, illetve a kanadai piacon egyedüliként a magyar borok helyszíni forgalmazására. Az étterem egyben Magyar Borok Háza, ahol tíz neves magyarországi pincészet negyven különféle borát értékesíthetik.

 

Az észak-amerikai piacon a Vinum Tokaj International LLC. által végzett néhány éves előkészítő marketing és piacépítési tevékenység eredményeként nyithatott meg az étterem.

 

 

 

 

Az eseményen Magyarországot dr. Szabó Stefánia torontói főkonzul képviselte,

 

aki Balla Sándornak, a Tokaj Canada elnökének és a Borház menedzserének társaságában köszöntötte a politikai és gazdasági élet szereplőit, illetve a helyi magyar közösség képviselőit,

 

 

 

 

 

 

 

a kanadai metropolis Vaughan városrészének polgármestere pedig díszes levélben gratulált a nyitáshoz.

 

 

 

A borkóstolóval egybekötött ünnepi vacsorán a magyaros menü mellé tokaji pincészetek borait szolgálták fel.  


Mint a helyszínen elhangzott, a rendezvény a magyar kormányzat által elindított azon kezdeményezés első lépése, amelynek keretében az egyes magyar borvidékeket – kiemelten Tokajt – szeretnék visszahelyezni a világ bortérképére. Ennek megvalósítása során a Vinum Tokaj International a közeljövőben két újabb észak-amerikai helyszínen, New Yorkban és Los Angelesben is a torontóihoz hasonló „boréttermet” készül megnyitni.

 

A dél-afrikai Fokváros környékén az egyik település a Tokai nevet viseli, és ez az elnevezés összefüggésben áll híres borvidékünkkel. Bár ez az előváros a múlt század negyvenes éveiben indult igazán fejlődésnek, néhány öreg, holland típusú ház jelzi, hogy az első telepesek Észak-Európából hajóztak ide, Afrika déli végére. Az első szőlővesszőket mégsem a hollandok, hanem egy Johann Andreas Rauch nevű porosz lakatosmester ültette el birtokán, a XVIII. század végén. A krónikások nem állítják, hogy ezeket Tokajból hozta volna, azt azonban valószínűsítik, hogy Rauch ismerte a tokaji borok jellegzetes édes ízét, s miután termés hasonló jellegűnek bizonyult, birtokát is így nevezte el. A nevet hamar átvette a település, s az arra autózók jót eltöprenghetnek azon, hogy az amúgy igen fejlett dél-afrikai szőlészet és borászat itt mi módon kapcsolódik a Bodrog-parti tájakhoz. További helyi nevezetesség, hogy a szomszédos Pollsmoor börtön lakója volt 1984-től 88-ig Nelson Mandela.

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

1
1 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Az 1956-os forradalom leverése után mintegy kétszázezer magyar menekült el az országból. A nyugati államok – némi lelkiismeret-furdalás hatására is – a legtöbbjüket befogadták, biztosítva számukra a létfeltételeket, sőt a továbbtanulás, a szakmai előrelépés lehetőségét is. Az egyik legnagyobb befogadó Kanada volt, a hatalmas, de viszonylag gyéren lakott észak-amerikai országban negyvenezer magyar kezdhetett új életet. Ez történt a soproni Erdőmérnöki Főiskola kétszáz hallgatójával és tucatnyi tanárával, akik Vancouverben, a Brit Kolumbiai Egyetemen folytathatták tanulmányaikat, illetve dolgozhattak. A diákok közül 141-en ebben a tanintézményben diplomáztak. Róluk, és általában a Kanadában élő magyarokról is elmondható, hogy közösségük tagjai megbecsülést vívtak ki maguknak és hazájuknak, nem véletlenül nyilvánította Kanada saját nemzeti történelmi öröksége részévé az ’56-os magyarok befogadását.

 


Az ’56-ban emigrált soproni diákok emlékét székelykapu őrzi az egyetem területén. Ezt megmutatták a magyar államfőnek is, aki 2013 őszén, észak-amerikai látogatása során Kanadát is felkereste. Áder János az egykori soproni diákok közül nyolccal együtt ebédelt, és még többen vettek részt közülük az ünnepi megemlékezésen, a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület székházában. Az államfő és felesége a Forest Lawn National Parkban, a vancouveri magyar közösség mintegy száz képviselőjének jelenlétében megkoszorúzta az '56-os emlékművet is.

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

1
2 Jelentkezz be a szavazáshoz!

A karcagi születésű magyar turkológus tudós, Mándoky Kongur István (1944-1992)  már a középiskola első éveiben kitűnt a nyelvek iránti fogékonyságával. Kiválóan megtanult oroszul, a török nyelvek iránt is különös vonzalmat érzett, a kun nyelvemlékek kutatását már egyetemi évei alatt elkezdte, és folytatta annak befejezése után is. Vallotta, hogy a Kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs a Kelet és a Nyugat között. Egyik legismertebb munkája az 1981-ban elkészült „A kun nyelv magyarországi emlékei” című kandidátusi disszertációja, amely tartalmazza a Kun Miatyánk szövegváltozatait is...


 

A magyar Országgyűlés 2013 őszén Kazahsztánban hivatalos látogatást tett küldöttsége örömmel tapasztalta, hogy a régi fővárosban, Almatiban nagy tisztelettel emlékeznek Mándoky Kongur Istvánra.

 

A delegáció ellátogatott a tudósról elnevezett középiskolába, ahol megtekintette a magyar kutató munkásságát bemutató kiállítást, megkoszorúzta emléktábláját, majd tisztelgett Mándoky sírjánál a közép-ázsiai nagyváros egyik temetőjében.

 

Kövér László házelnök megköszönte Magyarország kazahsztáni barátainak – köztük az iskola tanárainak és diákjainak –, hogy őrzik a szülőhazájától ily távolra került magyar tudósnak, a kun nyelv és a magyar őstörténet, illetve Közép-Ázsia kutatójának emlékét.


__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

2
2 Jelentkezz be a szavazáshoz!

 

Szlovén-magyar összefogással állították helyre az olasz határhoz közel fekvő Budanjében Rostás Pál (  ?  -1813) egykori magyar huszár emlékművét, halálának 200-ik évfordulóján.

A napóleoni háborúk során az 5. Radetzky-huszárezred közvitéze egymaga kitartott hatvan francia gyalogos és hét lovas ellen, az egyenlőtlen viadalban harminc lövés érte.

A halálos tusa szemtanúi, a közeli Wippach (Vipava) lakói a franciák távoztával az elesett huszárt díszes temetéssel búcsúztatták, sírja fölé emléket állítottak.

Idővel a helyi lakosok és az egykori ezred tagjai gyűjtést indítottak, a befolyt összegből – 1845-ben – életnagyságú szobrot emeltek.

Később az emlékmű súlyosan megrongálódott, maradványait a Nova Gorica-i múzeum kőtárában őrizték.Ezeket és az egykori dokumentációt felhasználták az új szobor megalkotásához.

A budanjei önkormányzat – a ljubljanai magyar nagykövetséggel egyeztetve – rendezte a környéket és helyreállíttatta a talapzatot.

A helyi, tiszta szlovén iskolában önképzőköri téma volt a szobor története, a gyerekek adakoztak elsőként.

Az újraállítás költsége elérte a 17 ezer eurót, ebből tízet a szlovének álltak, a fennmaradó részt a magyar fél vállalta magára.

__________________________________________

“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.

1
2 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Címkefelhő

@hm kulfold abház adománygyűjtés Afganisztán Afrika ajándék alapítvány Alaszka albán algériai államfő amerikai angol Antant antifasiszták Aranycsapat argentin Árpád ház árpádház árvaház árvák árvíz aszteroidák asztronauta atom Auschwitz ausztrál bajor bányász barátság barlangkolostor BEK békefenntartás békefenntartó belga Benfica betyár boldog bolgár bor botlókő börtön brazil brit cigány corvin cunami csatár cseh Csehszlovákia cserkész csillagászat csúzli dél afrikai Délkelet Ázsia diplomácia díszpolgár Dunajec ecuadori edző egészségügy egyetem egyház egyiptomi elenállók elesettek emigráció emirátus emlék emlékbélyeg emlékek emlékház emlékhely emlékhelyek emlékkandeláber emlékkoszorú emlékmű emlékművek emlékoszlop emlékszoba emléktábla építészet eposz Erdély erdélyi érdemrend éremművészet esküvő ÉszakAmerika észt étterem EU EurópaiParlament Exodus falikép falubokor FehérGárda felkelés festészet festő festőművész film finnugor forradalmár forradalom források fotó földrajz főpap francia freskó freskók futballedző Gábor díj Garibaldi gerilla görög grafikus grúz gyermekfalu gyermekotthon gyógyfürdő gyógyítás gyűjtés háború hadfelszerelés hadifogoly hadifogság hadihajó hadikórház hadsereg hajós haláltábor HalicsGalícia Héttorony Hold Holocaust holográfia holokauszt Hollywood honfoglalás honvéd honvédség horvát hős hunyadi huszár ImperialCollege India indiai iráni író irodalom Itália Izrael izraeli Jászberény jelkép kambodzsai kanadai kápolna kard katalán katolikus katona katonaság katonasír Katyn kazah képviselő kereskedelem kibuc Kijev kínai király királykápolna királyné kisbolygók kitüntetések kivándorlás kivégzés kolostor kolumbiai kommunista kommunizmus kommün koncertterem koncetrációs tábor kopjafa koreai kórház Korinthoszi csatorna kormányfő korona kozmosz költészet költő könnyűlovasság Közép Ázsia közlekedés Kreml kubai kultúra kun kuruc külügyek kürt emlékmű labdarúgás láger lakótelep lapszerkesztés Lavra Lehel lengyel libanoni litván macedón madagaszkári magyar magyarság malária mártírok másolat matematika mellszobor menekülők menekültek merénylet mérnök Michelangelo modern moldovai mozaik mozi múmia Munkácsy munkaszolgálat Muravidék múzeum műemlék művészet művészettörténet nácizmus nagykövetség Nagyvárad NATO német néprajz népünnepély névfelvétel Nobel díj nolblog nyelvészet nyelvtudomány Óceánia olasz orientalisztika orosz Országgyűlés ortodox orvostudomány osztrák osztrák magyar öltözet örmény Panama csatorna pápa partnerség patika perzsa pilóta polgárháború portré portugál proklamációk prostitúció rabság rákkutatás RealMadrid reformáció repülőtér római román Rusztaveli segély Shakespeare sír síremlék sírkő spanyol sport srilankai stadion svéd szabadságharc számítástechnika számítógép szarkofág székelykapu székesegyház Szentföld szerb szerzetes szerzetesrend szibéria szigetvilág szilva szlovák szlovén szobor szoborpark szoborportré szobrász szobrászat szovjet szökőkút szőlő tájképek Tanácsköztársaság tanácsterem tánc táncparádé tanítás társaság tatárjárás temető templom természettudomány testőr testvérvárosok Tibet török történelem Transzszib tudomány turizmus turkológia túróstáska tűzoltó újzélandi ukrán uralkodó USA utazás utcanév űrkutatás üzbég üzlet vallás várbörtön vasfüggöny Vatikán védőszent vegyészet vendéglátás vértanú Vietnám vietnámi világháború viselet volk VörösHadsereg vulkán Wallenberg zene zenekar zongoraművész zsidó zsidómentés zsidóság